Nem jött még el az ideje, hogy visszavonja élénkítő intézkedéseit az Európai Központi Bank, az infláció múlt havi megemelkedése a magasabb energiaárakkal magyarázható átmeneti jelenség - mondta ma Mario Draghi.
Tavaly május óta 0,9%-on áll a jegybank irányadó kamata, és még jó idei nem is kell arra számítanunk, hogy kamatemelésre adná a fejét az MNB - vélik egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ennek megfelelően alaposan meg tudná lepni a piacot az MNB, ha bármilyen érdemi monetáris politikai döntést hozna, hiszen a piac unalmas tanácsülésre számít.
Márciusig 80 milliárd eurós, áprilistól decemberig pedig 60 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja, vagyis a vártnál magasabb inflációs adatok ellenére tartják magukat a tavaly decemberi tervhez a döntéshozók. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Már több mint három éve annak, hogy a cseh jegybank bevezette az euró-korona árfolyamküszöböt, hogy ezzel védje az árfolyamot a túlzott erősödéstől. Márciusban azonban lejár a hivatalos elköteleződés, így elméletileg bármikor eltörlése kerülhet a küszöb. Az esemény közeledtével felerősödhet az euró-korona keresztárfolyamra irányuló devizapiaci spekuláció, ami könnyen arra kényszerítheti a jegybankot, hogy már az első félévben feladja a 27-es árfolyampadlót. Függetlenül attól, hogy mikor lépi meg az elkerülhetetlent a jegybank, az idő közben óriásira duzzadt devizatartalékon a korona erősödésével óriási vesztesége keletkezik majd.
Clemens Fuest, a német IFO gazdaságkutató intézet elnöke szerint az Európai Központi Banknak már márciusban véget kellene vetni az eszközvásárlási programjának, ha eurózónás szinten is jelentkezik a decemberi német inflációban látott hirtelen ugrás - mondta el a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában. Mindez azért érdekes, mivel nem egészen egy hónapja hosszabbította meg az EKB 2017 decemberéig az eredetileg márciusig tartó programot.
Hiába volt már korábban is borítékolható a tegnapi Fed-kamatemelés, az amerikai döntéshozóknak sikerült így is meglepetést okozniuk. Többségük ugyanis jelenleg három kamatemelést tart elképzelhetőnek jövőre, amit a 2017-ben várható (Trump-féle) fiskális élénkítés inflációs hatásaival indokolnak. Az vártnál agresszívebb Fed-előrejelzés a dollár mellett a kötvényhozamoknak is befűtött: az amerikai 10 éves államkötvény hozama bő két éves, az amerikai és a német 10 éves hozamok különbsége 25 éves csúcsra ugrott.
Az Európai Központi Bank mai döntése értelmében az eszközvásárlási program kilenc hónappal, 2017 decemberéig meghosszabbításra került, áprilistól kezdve azonban a havi keretösszeg 80 milliárd euróról 60 milliárdra csökken. Annak értekében, hogy a meghosszabbított program ideje alatt se fogyjanak el a piacról a vásárolható értékapírok, a program technikai feltételrendszerén is változtattak: egyrészt eltörölték a betéti kamatpadlóra vonatkozó megszorítást, másrészt a legrövidebb vásárolható állampapír futamidejét 2 évről 1 évre csökkentették. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Holnap a kamatokhoz, és a nem-konvencionális eszközökhöz sem nyúl a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők, akik ugyanakkor nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy a jegybank a közeljövőben meg tudja állni további kamatcsökkentés nélkül. A gyenge GDP-adat érezhetően rányomta a bélyegét az elemzők hangulatára.
Janet Yellen amerikai jegybankelnök ma esedékes szenátusi meghallgatása előtt nyilvánosságra hozott beszédében elég egyértelmű üzenetet küldött a piacnak: meglátása szerint hamarosan indokolttá válik egy újabb kamatemelés, amivel valószínűleg arra célzott, hogy már decemberben a tettek mezejére léphet a Fed.
Úgy tűnik, Trump megválasztása végleg eldönthette a decemberi kamatemelés kérdését, a piaci árazások alapján ugyanis 90% fölé emelkedett annak az esélye, hogy egy év elteltével újra 25 bázispontos szigorítást hajt végre a Fed.
A ciklus második felében nem tervez új hitelprogramokat Matolcsy György. Az MNB elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, akár 2018-2019-is fennmaradhat a jelenlegi alapkamat.
A kínai parlament jóváhagyta hétfőn a kormány átalakítását, amelynek keretében három minisztérium, köztük a pénzügyi tárca élére is új vezető került. Elemzők arra számítanak, hogy az új pénzügyminiszter folytatja a gazdasági növekedést ösztönző expanzív fiskális politikát.
Változatlanul, a 25-50 bázispontos tartományban hagyta irányadó kamatát mai ülésén a Fed. Az amerikai monetáris hatóság úgy fogalmazott, a kamatemeléssel megvárja, hogy további bizonyítékok érkezzenek a gazdasági folyamatok javulására, a jegybanki célok elérésére.
A jegybankárok csodafegyvere, a mennyiségi lazítás (QE) besült - véli egyre több közgazdász. Érdemi növekedés és infláció továbbra sincs a fejlett gazdaságok többségében, a jegybanki pénznyomda viszont tovább növelhette a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami a társadalom szétszakadásához, a politikai extrémizmus elterjedéséhez vezetett. Végső megoldást a jegybankok által finanszírozott lakossági és / vagy kormányzati költekezés, a helikopterpénz jelentheti. Természetesen számos veszélyt rejt, ezért sokan tiltakoznak ellene, viszont bizonyos országokban nehéz megmondani, milyen más út vezet ki a lassú növekedés, az alacsony infláció, a fullasztó adóssághalom és az öregedő népesség csapdájából.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank. A 0,9%-os alapkamat mellett az egynapos hitel- és betéti kamatokból felépülő kamatfolyosó kissé változott. 1,05%-ra mérséklődött (10 bázisponttal csökkent) a hitelkamat. A betéti kamat maradt -0,05%-on. A nagyjából meglepetésmentes döntésnél érdekesebb lehet a 15 órakor megjelenő tanácsi indoklás.
Az október eleji, másfél éves csúcsa óta közel 1,5%-ot gyengült a forint az euróval szemben, ezzel pedig csökkent annak az esélye, hogy a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén valami újabb nem konvencionális lazító intézkedésről döntsök a Monetáris Tanács. A Portfolio által megkérdezett elemzők az alapkamat szinten tartása mellett arra számítanak, hogy a jegybank egyelőre a féken marad, és megvárja, hogy a piac alkalmazkodjon az irányadó betét rendelkezésre állóságának korlátozásával kialakult új helyzethez. Esetleges további lazító lépés csak ezt követően, jövőre kerülhet szóba.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton, illetve a kamatfolyosó alsó és felső határán az Európai Központi Bank mai kamatdöntő ülésén, emellett pedig az eszközvásárlási program feltételeihez sem nyúltak. Mario Draghi jegybankelnök az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a program feltételrendszerének változtatásáról jelenleg is folyik a belső vita, döntés decemberre várható. Azt ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a program idő előtti kivezetése "szóba sem került", amivel egyértelműen az elmúlt hetekben a piacon keringő pletykákat akarta megcáfolni.
A magyar jegybank nem konvencionális politikája eltér attól, amit ez alatt más jegybankok értenek - emelte ki előadásában Palotai Dániel. Az MNB ügyvezető igazgatója a lakás-takarékpénztárak európai kongresszusán beszélt, nem fukarkodva a saját munkájukra nézve hízelgő jelzőkkel.