monetáris politika

Nézeteltérése akadt a két MNB-alelnöknek

Egy vagy két kamatvágás lehet még hátra - nyilatkozta Balog Ádám MNB-alenök a vs.hu lapnak a mai napon. Ez a kijelentés önmagában nem is annyira meglepő, hiszen maga Matolcsy György jegybankelnök és Gerhardt Ferenc MNB-alelnök is ezzel egyenértékű utalásokat tett nemrég. Ami viszont egészen érdekes, hogy Balog Ádám "mélyen nem ért egyet" a 10 bázispontos kamatcsökkentések szimbolikusnak titulálásával, amit maga Gerhardt nyilatkozott a Portfolio-nak. Szerinte igenis minden bázispont számít. Úgy tűnik, hogy a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve fokozódni kezdett a vita a Monetáris Tanács tagjai között.

Csalódni fognak, akik még nagyobb robbantást várnak az EKB-tól

A befektetőket a leginkább az érdekli Európa kapcsán, hogy az eurózónás jegybank vajon tesz-e még további lépéseket a lazítás irányába. Mario Draghi, jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatvágásukat követően akár még eszközvásárlásokba is kezdhetnek, ha tovább rosszabbodik a helyzet. Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök viszont úgy látja, hogy bőven elég volt a júniusi akciójuk, az eredmények egy része pedig már látszik is.

Szótlanul kivár a Bank of England

Az angol jegybank a mai napon a vártnak megfelelően nem változtatott a szigetország irányadó rátáján és természetesen az eszközportfóliójukhoz sem nyúltak hozzák. A jegybank ez alkalommal sem kommentálja a lépését a kamatdöntést követően.

Az utolsó kamatvágáskor szólni fognak

Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatvágáshoz, és miután ez megtörténik, szólni fogunk - mondta el Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio-nak. A két százalékos alapkamatot szerinte sem érjük el, a mostaninál lassabb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. A 315 forintos euróárfolyam már bántotta az alelnök komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. Az alelnök emellett konkrétan azt gondolja, hogy egy bizonyos ponton túl a 10 bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. 12 milliárd eurót biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához a jegybank, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető.

Nagyon rázós lesz visszatérni a normális kerékvágásba

Nagyon nehéz feladat vár a világ meghatározó jegybankjaira (Fed, EKB, BoE, BoJ) a Nemzetközi Fizetések Bankja szerint. Szerintük ugyanis az a helyzet, hogy még nagyon jó kommunikáció mellett is rázós lesz a monetáris politikák normalizálása, és mindez hamarabb jöhet el, mint azt a piac gondolná.

Megdöbbentően alacsony a munkanélküliség Japánban

Hiába vetette vissza az áfaemelés a japánok fogyasztási kedvét, a munkaerőpiacuk továbbra is nagyon jó egészségnek örvend. A munkanélküliségi rátájuk megdöbbentően alacsonyra, 3,5 százalékra esett májusban, ami 16 éves mélypont. Az áfaemelés hatásaitól szűrt infláció ugyanakkor továbbra is nagyon gyenge, de a japán jegybank mégis bizakodó. Szerintük jövőre már el is érhetik céljukat, és a piac ennek fényében nem is vár tőlük további stimulust. A pénteki adatok tehát nem mozdították el a befektetői konszenzust, és így a japán jen sem reagált érdemben.

Valami történt a piacon - Felkavarta az állóvizet az MNB

Alaposan felkavarta az állóvizet a magyar tőkepiacon ma az MNB. Egyrészt tartott egy rendkívüli érdeklődéssel kísért swap aukciót, másrészt valószínűleg ezzel áll összefüggésben az adósságkezelő államkötvény aukcióján jelentkezett extrém kereslet, illetve a forint gyengülése is.

Deflációban nincs értelme megállni - Újra kamatot vágott az MNB

Újabb tíz bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját mai ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól már csak 2,3%-os az alapkamat.

Semmi sem állíthatja meg a Fedet

A vártnak megfelelően 10 milliárd dollárral csökkentette az eszközvásárlásainak ütemét a Federal Reserve a mai napon, és a jövőben sem tervez megállni a kivezetéssel. Ennél viszont nagyobb súlyú információ a piac számára, hogy a Fed rontott az USA 2014-es növekedésére vonatkozó előrejelzésén. A döntéshozók közül 12-en várnak 2015-ben már emelkedő kamatpályát, aminek az év végére tippelt (medián) szintje 1,125 százalék. Fontos információ ugyanakkor, hogy a hosszútávú kamatszintet immár 25 bázisponttal alacsonyabban látják a Fed döntéshozói, ami az ország potenciális növekedéséről alkotott kép romlását jelentheti. Janet Yellen Fed-elnök a sajtótájékoztatóján viszont azt hangsúlyozta, hogy továbbra is magabiztosak az USA fellendülése kapcsán, és a terveik szerint folytatják az eszközvásárlások kivezetését. A részvények árazása szerinte normális, a pénzügyi stabilitási szempontok pedig egyelőre nem befolyásolják a monetáris politika irányát. A programjuk zárásának további részleteivel az év hátralevő részében tud majd előállni a reményei szerint.

Fontosabb részletek

• 10 milliárd dollárral lassítják az eszközvásárlásokat, amivel azok havi üteme 35 milliárdra változik
• A jövőben pedig hasonló ütemben folytatódhat a kivezetés, ha ezt a munkaerő-piaci és inflációs fejlemények nem gátolják meg
• Rontottak a 2014-es GDP-előrejelzésükön, de 2015 és 2016-ban lényegében változatlan makrogazdasági teljesítményt várnak
• A többség 2015-ben már emelkedő kamatpályával számol
• A jövő év végi kamatokra vonatkozó becslések mediánja 1,125 százalék lett
• A hosszútávú (egyensúlyi) kamatszint viszont 3,75 százalékra csökkent, ugyanis az ország potenciális növekedését gyengébbnek látják
• A program zárásának konkrét részleteiről csak a jövőben adnak majd tájékoztatást

Carney: Készüljetek a kamatemelésre!

A brit jegybank lesz az első globális hatású jegybank, aki monetáris szigorításba kezd, méghozzá korábban mint azt eddig a piac gondolta - derült ki Mark Carney jegybankelnök szavaiból tegnap. A kijelentésre mind a kötvénypiac, mind a devizapiac hirtelen reagált.

Türtőztetik magukat a további lazítástól

A Bank of Japan ma sem változtatott a monetáris politikájának irányán és szinten tartja az eszközvásárlásainak mértékét. Teszi mindezt úgy, hogy elismerik: az áprilisi áfaemelés jelentősen visszavetette a keresletet, ami a reflációs folyamatnak is árt.

Egy ijesztő trükk miatt gyengül az euró

Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.

Ész nélkül költekeznek a kínaiak, de legalább a jegybankjuk józan

Kínában veszélyben van az idei évre megfogalmazott növekedési cél, és ezért a kommunista kormányzat ismét ész nélkül költi a pénzt, hogy felrázza a gazdaságot. A fiskális kiadások egy év alatt 25 százalékkal emelkedtek, de legalább a jegybank arról nyilatkozott, hogy idén nem tervez változtatni a monetáris politikájának irányán.

Bedurvul az EKB, de talán vér még nem fog folyni

Úgy tűnik, végre elszánta magát az Európai Központi Bank és reagál a makacsul alacsonyan ragadt inflációra. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy kamatvágás lesz, ráadásul nem pusztán az irányadó ráta, hanem a betéti ráta kapcsán is. Ezzel pedig az EKB válik az első nagy jegybankká, aki megsarcolja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteit. Mit ér majd mindez? Ez attól függ, hogy mekkora a baj az inflációval, ami szintén kiderülhet a stáb most napvilágra kerülő előrejelzéseiből. Mi azt gondoljuk, hogy a jegybank a mai, vagy a következő ülésen a lazításhoz bevet majd egy új eszközt is, ami a brit "Funding for Lending" programhoz hasonulhat. Mennyiségi lazításba ugyanakkor nem valószínű, hogy belekezdene, ennyire még nem vált proaktívvá az euróövezeti jegybank.

Bármi történhet a forinttal, és az MNB-t ez nem érdekli (ING)

A Magyar Nemzeti Bank feleannyira reagál a forint gyengülésére, mint azt régen tette, és ezzel tulajdonképpen rezsimváltás történt a hazai monetáris politikánkban - jelentette ki Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Elmondása szerint ebben a környezetben szinte lehetetlen a forint árfolyamát előrejelezni, de ettől függetlenül ő gyengülésre számít ősszel.

Mikor állítja le végre a pénzszórást a Fed?

Tegnap ismét megszólalt az amerikai jegybank egyik vezető tisztségviselője a jövőben várható lépéseikről. Elmondása szerint nincs erős preferencia a döntéshozók között, hogy októberben vagy decemberben hagyjanak fel az eszközvásárlásokkal, de amíg nem lesz kamatemelés, mindenképpen szinten akarják tartani a jegybank mérlegfőösszegét.

Hová tűnt az a sok-sok pénz?

Erős gyökeret vert az emberek fejében, a sajtóban, sőt még több amerikai törvényhozó gondolkodásában is az a fals állítás, hogy a Federal Reserve mennyiségi lazítása csak a Wall Streetnek, vagyis a tőkepiacon tevékenykedő gazdag embereknek és vállalatoknak kedvezett. Noha nekik is valóban jót tett, nem szabad elvitatni a munkaerőpiacon végbement változásokat és a háztartások vagyoni helyzetének újbóli emelkedését sem.

Csak spirál ki ne alakuljon

Nagyon kell figyelnünk, hogy az inflációs várakozások esésnek indulnak-e a problémákkal küszködő országokban. Ha pedig deflációs spirál jeleit látnánk, akkor már a mennyiségi lazítás kerülhetne képbe - fogalmazott Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke egy mai konferencián, Portugáliában. Az EKB a befektetők túlnyomó többsége szerint, júniusban tovább csökkenti az eurózónás irányadó rátát.

Ütött az euró órája - Lépni készül a jegybank

Nagyon erősnek látszik a piaci konszenzus arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban kamatot fog vágni. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy más eszközt is bevetnek-e a lazítás érdekében, egyelőre a többség úgy látja, hogy nem. Mi is úgy gondoljuk, hogy amíg a konvencionális eszköztárat nem merítik ki, addig nem merészkednek tovább. Az euró pontosan a legutóbbi kamatdöntés óta gyengül, tehát a piac végre elkezdte árazni, amit már olyan régóta várt mindenki.

Az EKB dilemmái: létezik homogén megoldás egy heterogén valutaövezetre?

Az elmúlt néhány hónapban szinte állandó téma a szaksajtóban a deflációs veszély az euróövezetben. Emiatt folyamatos találgatás és várakozás előzi meg az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának üléseit, hogy vajon milyen megoldással fog az EKB előrukkolni. Egyre többen hangoztatják, hogy az EKB-nek is, hasonlóan a Fedhez és a Bank of Englandhez, mennyiségi lazításba (quantitative easing vagy QE) kéne fognia, hogy elejét vegye egy kialakuló deflációs spirálnak, ami már öt tagországban maga a realitás. De vajon megvalósítható opció-e a QE az EKB számára? Ebben az írásban azt próbálom megmutatni, hogy az EKB monetáris politikájának az elmúlt években alkalmazott keretrendszere alapjaiban különbözik a fent említett jegybankokétól, emiatt a QE technikailag elég nehezen kivitelezhető az euróövezetben. Emellett áttekintem azokat az alternatív eszközöket, amikhez az EKB folyamodhat a további monetáris lazítás érdekében.